„Egyetlen társadalom számára sincs hasznosabb befektetés, mint csecsemőkbe tejet adagolni.” (Churchill)
A Központi Statisztikai Hivatal 1949 óta évente közli a termékenységi rátát. A 2011 és 2021 közti évtized az első, amikor folyamatosan nőtt ez az arányszám. Ebben az időszakban az Európai Unió legnagyobb javulását hajtottuk végre, 2018-tól jobbak vagyunk az uniós átlagnál, és 2021-re elértük a Bokros-csomag előtti szintet, az 1,59-os rátát.
A rendszerváltozás után gyorsult fel a termékenység romlása: 1991-ben 1,88 volt az arányszám, 1999-re 1,28-ra zuhant, és sokáig nem emelkedett számottevően. A baloldali kormányok hibás gazdaság- és családpolitikájának következményeként 2011-ben a valaha mért legalacsonyabb szintre és egyben az unió legrosszabb értékére esett a termékenységi ráta, ekkor a 15–49 éves nőknek átlagosan mindössze 1,23 gyermekük született.
Még nem állíthatjuk, hogy véget ért a harminc éve tartó demográfiai tél, de a tízéves javulást értékelnünk kell. A kormány családpolitikájának öt alappillére, ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök a IV. Budapesti demográfiai csúcson meghatározta, a következő: a gyermekvállalás anyagi értelemben is előny, ne hátrány legyen; a családokat saját tulajdonú lakáshoz kell segíteni; a családpolitikát az édesanyákra kell alapozni; az egész ország működését családbaráttá kell tenni; meg kell védeni a család intézményét és a gyermekeket.
2010 előtt az Európai Unióban nálunk járt az egyik legnagyobb mértékű anyagi hátránnyal a gyermeknevelés. Ekkor az országok felében anyagi előnyt jelentett a gyermekvállalás. Hazánkban a gyermekes háztartásban élők harmada a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatával küzdött.
Magyarországon először 2019-ben juthattak előnyhöz a gyermekesek. Az anyagi előny a járvány első évében is megmaradt, annak ellenére hogy a 2020-as karantén idején az óvodás és iskolás gyermeket nevelő anyák nagyobb arányban estek ki a foglalkoztatásból, mint azok, akiknek nincs gyermekük. Tény az is, hogy hazánkban volt a leggyorsabb a visszatérésük a munkaerőpiacra.
A szegénységi kockázat a jelentős minimálbér-emelés, majd a rezsicsökkentés, a devizahitelek kivezetése, illetve 2017-től a szinte minden ágazatban megvalósuló nagyarányú reálkereset-növekedés és foglalkoztatásbővülés hatására 2019-re megfeleződött. A gyermekesek hátránya 2014-től a gyed extra hatására csökkent először jelentősen, majd 2017-től a keresetek emelkedése nagyobb hatással volt rájuk, mint a gyermektelenekre. A 2019-ben életbe lépő Családvédelmi akciótervben elindult a babaváró támogatás, kiszélesedett a csok, ami szintén a gyermekesek szegénységi kockázatát csökkentette jobban.
Csapás a múltból: egy több mint hatvanéves jogszabály alapján akár magyar nyugdíjat is kaphatnak azok az ukránok, akik átköltöznek hazánkba. Eddig nem sokan éltek a lehetőséggel, de egy uniós csatlakozás drasztikusan felgyorsíthatná a folyamatokat és duzzaszthatná az igénylők számát. Kiszámoltuk, mivel járna ez a lehetőség. Az eredmény sokkoló.
Jelentősen nőttek márciusban a fizetések Magyarországon, a nettó átlagkereset így megközelítette a félmillió forintot.
Ukrajna uniós csatlakozása beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményeket hozhat Magyarországra. Szalai Piroska elemzése.
Családpolitikát sok ország csinál, de nem mindenütt van ennyi eredménye. Sebestyén Géza írása.
Az eredmények még annál is jobbak, mint eddig gondolni lehetett.
Bódis Kriszta „társadalompolitikai szakértőnek” sikerült a hihetőség határán is túllőni. Szalai Piroska elemzése.
Derkovits Gyula híres alkotása, a Vasút mentén áll a borítóján annak az azonos című, nagyszabású albumnak, amely négyszáz oldalon kínál izgalmas válogatást a vasút ábrázolásáról a magyar művészetben. Nem csak vonat- és művészetrajongóknak.
„Ha ez bekövetkezne, akkor az eddigi 7 ezer forintos villanyszámla 14 ezer forintra, az eddigi 16 ezer forintos gázszámla pedig 54 ezer forintra is nőhetne” – mutatott rá a miniszterelnök.
